This content has been restricted to logged-in users only. Please login to view this content.
Mindvégig erőteljes fenyegetést kell kifejteni az ellenfél felé. A bal kéz előre csúszik, úgy, hogy a hüvelykujj a kardhüvely (saya) és az öv között van belül, a középső ujj a kardhüvely bemeneti nyílásán (koiguchi) túl áll meg, ugyanitt van a hüvelykujj és a mutatóujj is. A hara megfeszül, hogy erős nyomást (szeme) gyakoroljunk az ellenfélre.
Nyomjuk a sayát a testünk középvonala elé, fordítsuk közben kissé kifelé és oldalra. Nyomjuk kissé előre a csípőnket, ezzel együtt a kardot is a jobb kézzel. Egy befelé kanalazó mozdulatot követően gyors, köríves mozgással egy nagy kör mentén a kard fokát vigyük a bal váll közelébe jobb kézzel. Elsősorban a könyök hajlik, a csukló csak kis mozdulatot tesz, amint a kard fokának a kézvédő (tsuba) közelébe eső részét a koiguchi fölé viszi. Az ellenfélre ható nyomást a kard hegyének (kensen) előre induló mozgása jelzi. Az egész mozdulatsor gyorsan, megállás nélkül történik.
Amikor a kensen eléri a koiguchit, a bal kéz élesen hátra és oldalra mozdul… A saya 45 fokos szögben áll oldalt, nem függőlegesen. Így a sayát csak kissé kell oldalra mozdítani, amíg ha függőlegesen áll, nagy föl-le irányú mozgatásra van szükség.
A hara is mozog közben, de nagyjából az ellenfél irányába néz, csakúgy, mint a felső test.
Az ellenfélre gyakorolt nyomást az mutatja, hogy a kardmarkolat vége (tsuka kashira) az ellenfél felé néz, nagyjából 15-20 fokos szögben jobbra. A mozgás legyen gördülékeny.
A bal kéz a test középvonala felé csúszik, majd a jobb kéz folytatja a notót. Amikor a kard teljes egészében a sayában van már, egy pillanatnyi szünetet követően jobb kézzel végigsimítjuk a tsukát, úgy, hogy az ujjak fölül vannak, majd fogást váltunk, és megmarkoljuk a tsuka kashirát. A jobb kéz ezután természetes eséssel kerül oldalra.
A tekintet visszatér a vízszintes irányba.
Bal lábbal kezdve, természetes lépésekkel visszatérünk a kiinduló állásba.
